Iron Maiden - Sziget - 2008-08-12

A Nagyszínpadhoz közeledve, a sűrűsödő emberáradatban néhány pillanat erejéig felvillantak a 24 évvel ezelőtti első igazi metálbuli emlékei: akkor még nem is sejtettük milyen fantasztikus "színházzal" fognak minket elkápráztatni Dickinsonék. Az "átkosban" ők adták az első ilyen monumentális showt, amit nem lehet elfelejteni! Mivel a XXI. században már nincsenek titkok, a számtalan hírharsonának köszönhetően (nagy meglepetésről szó sem lehetett) már elvártuk a magas színvonalú színpadi látványt illetve a kiváló hangosítást! És nem hiába: meg is kaptuk a minden igényt kielégítő "szuperkoncertet".

Kivéve a könnyen felejthető előzenekart, melyet legszívesebben meg sem említenék, függetlenul attól, hogy kinek (Harris, a basszer) a leánya alapította! Szerencsére csak 1/2 órájuk maradt a Maiden rajongók kínzására, ugyanis A BANDA előbb kezdett (pontban 9-kor), hogy 11-ig (csendrendelet a Szigeten! :-( ) még a ráadás is beleférjen. Ez is azt mutatja, hogy mennyire tisztelik a közönségüket!



Ugyan az elhangzott dalokat nem tudom sorrendben és maradéktalanul felsorolni - a jegyzetelést meghagytam a hivatásos firkászoknak, nekem végig kellett tombolnom a bulit ;-) - az mindenképp kiváló ötlet volt, hogy a '80-as évek sikeralbumaira épült a műsor és nem csak egy téma köré.

A "Transylvania"-val (Erdély) nyitottak, ami kellőképpen megteremtette az alaphangulatot (különösen a magyar közönségét). Természetesen Churchill beszéde az "Aces High"-al kötelező gyakorlat volt, ezzel összefűzve jött a 2 minutes to midnight, amiközben az egyébként végig lelkes közönség egy emberként üvöltötte a refrént. A közénk keveredett "félőrült egyedek" időnként vad pogózásba kezdtek, aminek többnyire esés lett a vége, amit csak előre "készüléssel" és kis szerencsével tudtunk elkerülni, de ez nem mindenkinek sikerült. A nyugisabb részeknél (pl.: Revelations) lehiggadt a "kemény mag" is, így többnyire önfeledten élvezhettük a műsort és énekelhettük a jól ismert refréneket.



Miközben jöttek egymás után a várva-várt nóták, a színpadkép is velük együtt változott, ugyanis függönyszerűen húzták be a banda mögé az éppen elhangzó dalhoz illő díszletet!
A látványt minitüzijátékokkal, hatalmas lángcsóvákkal fokozták (ezek forróságát még mi is éreztük) és az elmaradhatatlan óriási EDDIE is betette a lábát kb. 4m-es termetével.

Kedvenceink ugyanazzal az átéléssel és lelkesedéssel adták elő a számokat mint évtizedekkel ezelőtt és ez a lelkesedés a közönségen is tükröződött, így a népszerűbb nótákat (Iron Maiden, The Number Of The Beast, Run To The Hills, Fear Of The Dark, Moonchild, The Clairvoyant) a bandával együtt énekelte végig a többtízezres tömeg. A felkonfokba egy-egy kritikus megjegyzés is belefért az MTV-t és a valóságshowkat célozva, a magyarok "híres" zeneszeretete ill zeneértése pedig elismerésben részesült.



Mindent összevetve ismét egy felejthetetlen, magas színvonalú koncertnek lehettünk tanúi és élvezői, amiről írkálhatunk bármit, az igazi érzést csak azok élhették át, akik ott voltak velünk. Ám aki önhibáján kívül maradt le erről a buliról, az is láthatja őket jövőre, ugyanis arra kaptunk ígéretet, hogy a következő lemezbemutató turnénak is lesz magyarországi állomása. Úgy legyen!

Mivel bulizni indultam, a fotók mobiltelóval készültek!

Leda